Haladok a hajócsipkével

Tegnap és ma egészen szépen haladtam a hajócsipkével. Kezdek belejönni a technikába. Ráadásul rájöttem, hogy ha az ember tudja, hogy hogyan kell csinálni, akkor utána már egészen gyorsan halad egy-egy munkával.

Mivel a céltalan gyakorlást már untam egy kicsit, belefogtam egy egyszerűnek tűnő, de nagyon látványos darabba. Egészen jól ment az utolsó gyűrűig, amikor elfogyott a hajócskán lévő cérna. Ez így néz ki:

Mivel nem volt kedvem ugyan ezt újrakezdeni - egy kicsivel több fonallal - inkább megpróbálkoztam egy fülbevalóval, amit Fparduc blogjában láttam és nagyon megtetszett. Ezt végre sikerült is befejeznem, és egészen elégedett vagyok az eredménnyel. Íme:

Most már csak azt nem tudom, hogy hogyan tüntessem el a fonal két végét úgy, hogy ne legyen nagyon csúnya, de ez talán azért fog menni. :)

Kész!

Tegnap este befejeztem életem első hajócsipke-művét. Az eredmény itt látható. Kicsit még össze-vissza van, látszik, hogy nem vagyok még elég gyakorlott és nem egyenletes a munka, de ez nem kedvetlenít el, sőt, most hogy be tudtam fejezni egy mintát, hajt a vágy, hogy újabbat és újabbat próbáljak ki, és gyakoroljak. Azt szeretném, ha annyira belejönnék, hogy karácsonyra már egy-két apróságot tudjak csinálni ajándékba a családnak.

Próbálkozások/Attempts

Lassan egy éve, hogy az Index egyik kézimunkás fórumának olvasója (és néha hozzászólója) vagyok. A fórumon már egy ideje tart a "nagy hajócsipke láz" ami mostanra már engem is megfertőzött. Ennek hatására vettem múlt pénteken egy hajócskát és elkezdtem gyakorolni. Eleinte persze inkább csak bosszankodtam, mert nem úgy sikerültek a dolgok, ahogy kellett volna, a különböző internetes oldalakra feltett videók és leírások nem mindig segítettek. Szerencsére a fórumos topiktársak nagyon segítőkészek, és végül sikerült megoldani a problémás kérdéseket. Az alapfogások most már úgy-ahogy mennek, most az az időszak következik, amikor gyakroloni, gyakorolni, gyakorolni kell, hogy legyen gyakrolat, és egyre egyeneltesebbé váljon a munkám.

Mindenesetre íme az első publikus darab.

Since about a year or so I am a regular reader of a Hungarian knitting-crocheting forum. On this forum there has been a tatting-fever for a while now which infected me as well, so last Friday I bought a tatting shuttle and started practicing. Of course I was only nerving myself at first, because things weren't going the way I wanted, and the tutorial videos found on the net didn't really help. Luckily the members of the above mentioned forum were really helpful and slowly I could solve my problems. The basic things are going all right, now the time comes when all I have to do is practice, practice, practice. This is the first piece that is worth publishing.